vigyázz!

Csaknem 40 millióan élnek az Európai Unió 27 tagállamának fővárosaiban, mely az EU összlakosságának mintegy 8 %-ának felel meg.

Az elmúlt évtizedben a 24.000-et is meghaladja azoknak az embereknek a száma, akik  az EU-27-ek fővárosainak közútjain vesztették életüket.

Bár az EU közlekedésbiztonsági helyzete az elmúlt időszakban számottevően javult, s jelentősen csökkent a közúti balesetben meghalt személyek száma, mégis csak az elmúlt évben 1.560-an váltak közlekedési baleset áldozatává a közösséghez tartozó országok  fővárosaiban

Az ETSC (European Transport Safety Council, magyarul: Európai Közlekedésbiztonsági tanács) 2008. októberében tette közzé azt a tanulmányt, amely az EU fővárosok közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását elemzi.

Megállapítható, hogy az EU fővárosok biztonságosabbak, mint 10 évvel ezelőtt.

Az adatok azt mutatják, hogy 1997. és 2007. között Dublinban és Lisszabonban csökkent a legnagyobb mértékben a közúti balesetben meghalt személyek száma, 100.000 lakosra vetítve. Dublin 12 %-os, Lisszabon pedig 10 %-os sikert (átlagos éves csökkenést) könyvelhet el magának.

1. Ábra: A közúti balesetben meghalt személyek számának átlagos évi csökkenése az EU-27 fővárosaiban 1997-2007. között (forrás: ETSC).

Másik nyolc főváros területén – Szófia, Pozsony, Madrid, Bukarest, Varsó, Párizs, Koppenhága és Tallin – ugyancsak átlag felett sikerült csökkenteni a közlekedési balesetben meghalt személyek számát.

Az EU összesített eredménye is kedvező, 4,1 %-os éves átlagos csökkenést mutat a közúti tragédiák terén. Budapest a 3 %-ot meghaladó csökkenéssel ugyancsak pozitív eredményt mutat fel, ugyanakkor ez az érték már alatta van az EU átlagának.

Negatív értéket egyedül Helsinkiben mértek, itt 1997. óta évente mintegy 1 %-kal többen haltak meg közlekedési balesetben.

Az EU fővárosokban biztonságosabb közlekedni, mint a közösség egyéb útjain.

A közösség közlekedéspolitikai programját tartalmazó Fehér Könyv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2001. és 2010. között 50 %-kal csökkenjen a közúti balesetben meghalt személyek száma. A célkitűzés teljesítése a tragédiák számának évi átlagos 7,4 %-os csökkenése esetén valósulhatna meg.

A 2007. év végi adatok azt mutatják, hogy közösségi szinten 2001. óta évente átlagosan 4,2 %-kal sikerült visszaszorítani a halálos áldozatok számát, míg az EU-27 fővárosokban ez az érték magasabb, 5,3 % körüli.

Napjainkban a közúti balesetekben való halálozás kockázata csaknem 50 %-kal kisebb a fővárosokban, mint az egyéb utakon. Természetesen az egyes fővárosok vonatkozásában e területen jelentős eltérések mutatkozhatnak, melyet az alábbi ábra is mutat.

2. Ábra: A közúti balesetben való halálozás aránya a fővárosokban, az egyéb utakhoz képest a 2005-2007. évi adatok alapján (forrás: ETSC).

A norvég és az osztrák fővárosban a közúti balesetben való halálozás kockázata mindössze ötöde az egyéb utakon tapasztaltaknak, míg Rómában 84 %, Pozsonyban pedig 91 % ez az érték. A nagyvárosok közlekedésének megvannak a sajátos vonásai, tulajdonságai (zsúfolt utak, lassúbb haladás lehetősége, a kétkerekű járművek gyakoribb előfordulása, gyalogosok közlekedése stb.) Ez a magyarázata annak, hogy a közúti közlekedés legvédtelenebb képviselői a nagyvárosokban jelentősen nagyobb veszélynek vannak kitéve. Szinte hihetetlen, de a közúti balesetben meghalt gyalogosok, és kerékpárosok közül minden második személy a fővárosi közlekedés során veszíti életét.

Ez az adat kétségtelenül riasztó és elgondolkodtató, s hűen jelzi, hogy a fővárosok közlekedésbiztonságának jelenleg talán legnagyobb kihívása a védtelen közlekedők biztonságának helyreállítása, megoldása. Ennek megfelelően a közeljövőben új koncepciókra és sürgős intézkedésekre lesz szükség.

Nem véletlen, hogy az EU Bizottság által 2008. október 13-ára meghirdetett „II. Európai Közlekedésbiztonsági Nap” éppen a városaink közlekedésbiztonságának a javítását tűzte ki célul.